Sharon újraértelmezi a hit jelentését, ami nem a dogmatikus vallási értelmezéssel vagy a megosztottsággal egyenértékű. Sokak számára merőben új megközelítésben vizsgálja a témát, miszerint a hit örömet jelent, friss, eleven, intelligens és felszabadító dolgot, amely a szeretet alapjait és az önmagunk iránti tiszteletet hangsúlyozza. Ebben a hitben eggyé válunk másokkal, ahelyett, hogy különállónak és különbözőnek minősítenénk a többieket. Nem kell hozzá vallásos rendszer, és nem kötődik szükségszerűen egy istenséghez vagy Istenhez, bár nem is tagadja annak létét.