Tegnap még talán lett volna értelme itt a földmérők munkájának, lett volna értelme eladásra hirdetni az ingatlanokat, kiadó szobákat, fellendíteni a falusi turizmust, ábrándozni terményről és aratásról, tegnap talán még lett volna értelme piktorként, szerelőként, mesteremberként kínálni fel a szolgáltatásait bárkinek. Búgatni és elletni, és igen, keresztelni is… Tegnap talán még lett volna értelme a csábításnak itt. Az oktatásnak, a nevelésnek, a gyógyításnak is… Tegnap talán még lett volna értelme árkot ásni, napelemeket és szélkerekeket, természetbarát technológiákat telepíteni ide… Lett volna értelme az ábrándnak, a reménynek, a vágynak, a szerelemnek, a hitvallásnak, a politikai elhivatottságnak, a szónoklatnak, az ékesszólásnak, a tömegrendezvénynek és talán a nagygyűlésnek is, és igen, tegnap még lett volna értelme a halálnak. Tegnap. Ma már nincs. A halál is értelmét vesztette itt…