Rüdiger Safranski, mikor összefoglaló áttekintést nyújt a német romantika nagy korszakáról, nemcsak a Schillerről szóló, magyarul 2007-ben megjelent monográfiáját folytatja: Nietzsche- és Heidegger monográfiájához is kapcsolódva a német irodalmi romantikán túl kitér a „romantikus” szemlélet továbbélésére, új meg új alakváltásaira úgyszólván napjainkig. Ilyen összefüggésben kerül szóba Heine, Marx, Wagner és Thomas Mann is, nemkülönben a 19. valamint 20. századi történelem némely fejleménye. A szerző elsősorban filozófiai-eszmetörténeti szempontból olvassa újra a romantikus szerzőket, lebilincselő stílusban előadott óriási anyagismerete a laikus olvasót is megfogja.