Szepes Mária 1948-ban kezdte, és 1977-ig érlelte A Vörös Oroszlánnál nem kevésbé fontos, ám jóval kevesebbet emlegetett regényfolyamát, a Raguel hét tanítványát. Eredetileg a Vörös Oroszlán egy gépelt változatának hátlapjára írta kézzel. E két nagy mű összetartozása nem véletlen. Raguel könyve a Vörös Oroszlán misztikus regényének egyenes folytatása, mondhatjuk, reinkarnációja. Magánkiadásban szerették volna megjelentetni, de végül ez a beavatási regény is csak a rendszerváltozás után, 1990-ben kerülhetett először a nagyközönség elé. Azóta német nyelvre is lefordították.A Raguel hét tanítványát életem főművének és utolsó nagy opuszának tartom. Egyes részeit ma bizonyosan másképp írnám meg, mégsem változtattam rajta, mert minden mozzanata összefügg szellemi fejlődésem szakaszaival, az egyre bővülő körű tanulmányokkal, amelyeket folytattam. Tudom, hogy a Raguel nem publikálható ma ebben az országban. De szilárd meggyőződésem, hogy amikor elérkezik az ideje, mindazok olvasni fogják, akik