1920-ban jelent meg Karel Čapek színműve, a R. U. R., melynek köszönhetően, s melytől kezdve robotnak hívjuk a robotot. Egy elzárt szigeten mesterséges embereket alkotnak, univerzális robotokat, melyek az ember tökéletes másai – leszámítva, hogy képtelenek gondolkodni, érezni és szaporodni. A világ leghatékonyabb és legolcsóbb munkaerőit ontja magából a R. U. R. Kft. gyára, az egész világ robotokat akar. Azonban a szigetre érkezik egy fiatal lány, Helena, s a férfiak iránta érzett csodálata mindent megváltoztat. Habár robot-lázadást akar szítani, inkább feleségül megy Harry Dominhoz, a R. U. R. Kft. főigazgatójához. Az áhított paradicsomi állapot, ahol az embernek nem kell többé dolgoznia, hanem egy feladata van csupán: magával foglalkozni – átmeneti állapot. Az utópisztikus állapot hirtelen disztópiává válik. Az ember újra kiűzetik a (mesterséges) paradicsomból, ki a föld színéről. Istent játszani megbocsáthatatlan. Van-e remény a robotok uralta, ember nélküli világban, ahonnan az éle