"Montaigne azzal büszkélkedhet az Esszékben, hogy ťaz államunkat dúló civakodások idején nem feledkeztem meg sem ellenfeleim jó tulajdonságairól, sem azok fogyatékosságáról, akiket követtemŤ. Ez a szabad levegő árad e könyv lapjairól is.A Parallax írásai nem tartalmaznak vallomásokat, mégsem hagynak kétséget afelől, hogy szerzőjük otthonosan érzi magát a kereszténység Szent Hagyományában. Benne él és belőle. Szavai arról tanúskodnak, hogy ez a hagyomány élhető és éltető. Ennek az élet-elevenségnek két jele világlik ki különösen is az írásokból: a dialógusra és a megújulásra való készség.” (Zatykó László)