A jeles novellista, esszéista és publicista írót mint irodalomtörténészt főleg a szatíra és a humor szakértőjeként tartjuk számon. Ebben a munkájában elemi erejű felfedezést tesz: a középkori Magyarország mélyen vallásos írásosságából, egyházi motívumokkal átszőtt ábrázoló művészetéből elénkbe hozza az ezernyi formában és alakban felbukkanó groteszk megnyilvánulásait: a románkori szobrok főbűn-karikatúráit, Janus Pannonius erotiko-szatíráit, MS mester és mások torz pribék-arcokkal telített Kálvária-sorozatait, Temesvári Pelbárt vastag példázatait.