A Miért „alaptalan” a magyar demokrácia? folytatja és még inkább elmélyíti azt az utat, amelyen az utóbbi bő fél évtizedben járok: megpróbálom értelmezni a magyar politika örökösen előálló visszaeséseit. Véletlenekről, bizonyos politikai erők vagy személyek „rosszaságáról”, vagy valami másról van itt szó? Sokak szerint egyszerűen csak arról, hogy „rossz” emberek, „rossz” pártok kezében van a hatalom. Szerintem ez fölöttébb kényelmes és kevéssé elgondolkodtató magyarázat. Engem másvalami motivál: üdvösnek tartanám végre komolyabban értelmezni s megérteni azt a helyzetet, amelybe – úgy tetszik – időről időre belekerülünk. Aktuálisan megérteni annak a mélyebb okát, aminek a mai Fidesz-kormányzás például csak a tünete. E könyvben e megértéshez szeretnék merőben újszerű gondolkodási kereteket kínálni. Az első nagyobb egységben a hazai pártverseny régi és új mintázatai, egészen pontosan a közöttük lévő folytonosságok izgatnak. Minél inkább elmélyülök a történelmet komolyan vevő nemzetközi ir