Mi az esztétikum és a politikum viszonya? Lehetséges-e a költő világát különválasztani a politikusétól? Az individuális vagy a közösségi szabadságtörekvések a fontos(abb)ak az irodalomban és az életben? Az avantgárd jellegű formabontás vagy a klasszicizáló karakterű formateremtés, a személyiség szétesésének, szóródásának, vagy a személyiség egységének, méltóságának költői ábrázolása a korszerű(bb)? Érvényesek lehetnek-e korunkban a teljesség, a harmónia, a szépség költői alakzatai? A világ, a létezés tényei áhítattal teljes emelkedettségre, pátoszra, vagy kételyekkel teli, (ön)kritikus rákérdezésre, iróniára jogosítják fel a költőt?Efféle és más, hasonlóan izgalmas kérdésekre keres választ a monográfia szerzője, Markó Béla verseit, köteteit újraolvasva. S végeredményben arra, hogy az alkotói felismerések esztétikai formákat öltve, hogyan, miért válhatnak mindannyiunk számára megtartó értékekké.Elek Tibor József Attila-díja irodalomtörténész, a Bárka folyóirat (és a Bárkaonline internet