A kötet tíz szerzoje tíz agrárpolitikus – báró Wesselényi Miklós, gróf Károlyi Sándor, Darányi Ignác, Czettler Jeno, Nagyatádi Szabó István, Takács József, Matolcsy Mátyás, Nagy Imre, Erdei Ferenc, Fehér Lajos – törekvéseinek, koncepciójának felvillantásával rajzolja meg a hazai agrárpolitika másfél évszázados ívét a XIX. század közepétol a XX. század végéig. Az agrárügyre meghatározó befolyást gyakorló politikusok különbözo irányokból érkeztek: volt közöttük nemzeti liberális, konzervatív liberális, konzervatív, radikális jobboldali, kisgazdapárti, nemzeti parasztpárti, szociáldemokrata, kommunista. A válogatás egyik érdekessége éppen ez a sokszínuség. Megtalálhatók közöttük a feudális eredetu nagybirtokosok, a középbirtokosok, a parasztság képviseloi, ugyanakkor muködésükben van egy közös vonás: a tenni akarás a földkérdés megoldásáért, a mezogazdaság modernizációjáért, a parasztság sorsának jobbra fordításáért. Sikeres és sikertelen küzdelmeik megvilágítása közben képet kapunk az ag