Az 1920 és 1937 között játszódó történetekben felbukkannak árverési hiénák, elvetemült gyilkosok, piti tolvajok, szerencsétlen mackósok, nyomozónak állt kézikocsisok, eltökélt detektívek, nyomorult cselédek, elégedett pincelebuj-tulajdonosnők, szemtelen cutrágerek és becsületes trógerek - két dolog közös bennük. Budapest, a város, és Gordon Zsigmond, az újságíró, aki Amerikában nyomozott először, aztán Pestre költözött 1930-ban és írt mindenről, ami a bűnnel kapcsolatos. Bűnösökről, áldozatokról, ártatlanokról, gyilkosokról, azokról, akik másoktól loptak és azokról, akik magukkal végeztek, és mindvégig egy dolog érdekelte csupán: az igazság. Mert a jelek szerint ezzel rajta kívül nem túl sokan foglalkoztak. Kondor Vilmos, „a magyar krimi megalapozója”, novelláskötetében négy, eddig már megjelent írás mellett helyet kapott egy új elbeszélés, valamint egy erre az alkalomra írt kisregény is.