1983. augusztus 18. A dátum meghatározó pillanata a magyar zenetörténetnek. Ekkor mutatták be a városligeti szánkózó dombon Szörényi Levente és Bródy János rockoperáját, az István, a királyt. A darab nemcsak zene- és várostörténetet írt – a bemutató nyomán lett a hely hivatalos neve „Királydomb” –, hanem politikatörténetet is, amennyiben új megvilágításba helyezte és nagy tömegek számára tette átélhetővé a magyar nemzeti múlt egyik kiemelkedő történelmi eseménysorát, mégpedig olyan eszközökkel, amelyeket a korabeli kultúrpolitika legfeljebb csak megtűrt. Az előadás a színházi gyakorlat meghatározó szereplőjévé avatott számos lázadó rockert, és megmutatta, hogy a populáris zene, a népzene, az európai kereszténység középkori hagyománya, illetve a modern zenés dráma elemeinek egyesítéséből maradandó művészi érték kovácsolható. Mi több, olyan gyúanyag jöhet belőle létre, amely aztán hozzájárult a kommunista rendszer néhány évvel későbbi bukásához. A Királydomb hat előadását összesen százhú