Az 1848-49-es szabadságharcban lelkészként és íróként tevékenyen résztvevő, majd ezért a megtorlás idején halálra ítélt Könyves Tóth Mihály alakját Debrecen főterén megörökíti a Kossuth mellett állók szoborcsoportja, és természetes, hogy egyháza is őrzi emlékezetét. Mégis érdemes és szükséges őt a mai olvasónak bemutatni, és Tóth-Máthé Miklós – folytatva a Károli Gáspártól Szenci Molnár Alberten és Méliusz Juhász Péteren Ráday Gedeonig futó sorozatát – ezt teszi meg ebben a kötetben.A Könyves Tóth Mihály elleni vádat a szabadságharc megtorló „bírósága” előtt beszédei és írásai jelentették. Ahogy Zichy gróf mondja a regényben: „Főleg lázító beszédei, írásai, melyekkel több kárt okozott őfelségének (...) még egy hadseregnél is.