Magyarországon tartja magát a vélekedés, hogy nem lehet megtanulni írni. E vélekedés szerint az íráskészség kizárólag tehetség kérdése. Vagyis genetikai adottság, átörökített, delejes sámántudás, de legalábbis titok, amelynek megfejtésével kár pocsékolni az időt.Mindebből következik, hogy bizony újságot írni sem lehet megtanulni : valaki vagy képes rá, vagy nem.E könyv abból a meggyőződésből született, hogy ez nem így van. Hogy a „cikkírás” nem döntő pillanata ennek a hivatásnak. Csak zárófelvonása, ám sokszor a legkényelmesebb szakasza annak a munkának, amit az újságíró nap mint nap végez a szerkesztőségekben.Ez a könyv abból a meggyőződésből született, hogy az újságírói mesterségből nagyon is sok minden megtanulható. Akár könyvből is.Nem mindegy persze, hogy milyen könyvből. Sajnos a magyar újságíró tankönyvek többsége leragad a műfajelméleti és etikai kérdések tárgyalásánál vagy éppen kommunikációs teóriák ismertetését tűzi ki célul. Ebben a könyvben még a magyar iskolákban gyakorla