A kritikusok a popművészet, a képregény, esszévetületének tartják. Miről tudósít Wolfe az új, ismeretlen szavakat, tényeket, híreket, fogalmakat barokk bőséggel ontó, mégis `formássá` regulázott esszéiben? Arról az erőfeszítésről, melyet az agyontechnicizált amerikai tömegtársadalomban az egyes rétegek, nemzedékek a maguk szubkultúrájának, életforma-rituáléjának kialakításáért tesznek. Vagyis a formáról, a szent mindennapok ceremóniájáról.