„Ralph Moss fan­tasz­ti­ku­san sok­szí­nű élet­raj­zot írt Szent-Györ­gyi Al­bert­ről. A könyv Szent-Györ­gyi élet­pá­lyá­já­nak három as­pek­tu­sát me­sé­li el: éle­té­nek tör­té­nel­mi hát­te­rét, mely­ben a hu­sza­dik szá­zad leg­drá­ma­ibb ese­mé­nyei közül is sze­re­pel né­hány; a tudós fa­us­ti küz­del­mét, hogy meg­fejt­se az élet tit­kát; va­la­mint Szent-Györ­gyi konf­lik­tu­sa­it a tu­do­má­nyos élet irá­nyí­tó­i­val. A könyv több kö­te­le­ző tisz­te­let­adás­nál; olyan do­ku­men­tum, amely a kö­zel­múlt tör­té­nel­mé­nek leg­jel­lem­zőbb vo­ná­sa­it is meg­raj­zol­ja.”(Ilya Pri­go­gi­ne, Ké­mi­ai No­bel-dí­jas, 1977)„Ezt az élet­raj­zot az ember úgy ol­vas­sa, mint egy re­gényt, mert Szent-Györ­gyi élete va­ló­ban olyan volt, mint egy re­gény. Akár­mer­re járt le­gen­dák szü­let­tek róla, és sem­mit sem él­ve­zett annyi­ra, mint saját ma­gá­ról szóló le­gen­dá­kat me­sél­ni. Éle­té­ben két dol­got azon­ban vég­te­le­nül ko­mo­lyan vett és csi­nált: a tu­do­mányt és a po­li­t