Valamikor hajdanán, pontosan 1988-ban - az esküvonk utáni hajnalon - fogadalmat tettünk: oly sok idot elszúrtunk egymás nélkül, hogy ezentúl mindenhová együtt fogunk utazni!! Egymás nélkül csak azért sem megyünk sehová! Pedig tudtuk, hogy a foglalkozásunk a csavargásról (is) szól. Mégis. Mert bizony tényleg sok idot pocsékoltunk el egymás nélkül: huszonévesen mindketten (alaposan) elrontottuk az elso házasságunkat, majd a hónunk alá kaptuk a gyerekeinket - o a kettojét, én a hármamat - , és összekötöttük az életünket. Mind az öt gyerek velünk élt (ma már három kirepült!), igazi nagy család lettünk. Merész dolog volt? Naná! Öt gyerek - manapság - komoly házi feladat! De bíztunk magunkban...