Két lepréselt havasi gyopárom volt. Évekig pihentek egyik könyvem lapjai között, majd váratlanul egy-egy sírhantra kerültek.Amikor 1979 utolsó napjaiban Berán János fiatalon, hegymászó pályafutása csúcsán a Tátrában mászótársával együtt lezuhant és meghalt, a váratlan kettős tragédia miatt hihetetlen megrázkódtatás ért minket, hegymászó barátait és mindazokat, akik ezt az életkedvvel teli fiatalembert ismerhették. Felesége, Horváth Anna látszólag egy férfi keménységével viselte a fájdalmakat, de mi, hegymászók tudtuk, hogy mi megy végbe a valójában törékeny alkat lelkében. Klubtársai, igyekezve figyelmét kissé elterelni a tragédiáról, több eseményre meghívták.Amikor szinte pontosan két hónapra rá a Fogarasban egy hegymászó tanfolyamon Anna lavina áldozata lett, egyszerűen képtelenek voltunk feldolgozni az eseményeket. Ennél a tragédiánál magam is ott voltam. Először kellett tapasztalnom azt, milyen érzés, ha egy vidám társaság tagjai gyanútlanul beszélgetnek egy napsütötte, hótól csill