Francesco Petrarca élete végéhez közeledve alkotta meg legjelentősebb filozófiai művét A tudatlanságról címmel. Az írás kiindulópontja az, hogy az idősödő, széles körben elismert költőt négy velencei ifjú megtámadta azzal, hogy jó ember ugyan, de valójában tudatlan. Ez a tudatlanság azonban - amint az egyértelműen kiderül az olvasó számára - nem egyéb, mint ismeretelméletileg megalapozott kétely a természettudomány vezető szerepével kapcsolatban. Petrarca elsőként ismerte fel a nyugat-európai kultúra történetében Platón fölényét Arisztotelésszel szemben. Valójában ez motiválta a négy arisztoteliánus ifjút arra, hogy korábbi barátságuk ellenére méltatlanul támadást intézzenek a költő ellen, aki művében a rafinált retorika minden eszközét felhasználva porrá zúzza ellenfelei érvelését, hogy végül mindenki számára meglepő fordulattal igazat adjon nekik. A magyarul mindeddig meg nem jelent mű kétnyelvű kiadásban kerül az olvasóközönség elé.