"?Pipijja, pipijja!?Mi az, ki az? riadt fel Nyámnyila, és azonmód kereket oldott volna, ha Ememem meg nem ragadja a lábát és csendre nem inti.?Csssst! suttogta. Nincs semmi vész, csak maradj csendben!Nyámnyila remegett, de már nem akart elszaladni.?Mi ez a hang? kérdezte.?Sára beszél álmában. Felváltva motyog két szót, amit értek is igaz, nem tudom, mit jelent , meg egy csomó másikat, amiből viszont egy kukkot sem értek.?Pipijja, parisszija! Merköszömbevolnuzséte turemölé, pepejenci motyogta újra Sára álmában.?Szerintem érthető. Azt mondja, mert köszön be volna húsétel a túra mellé a Jenő apukája brillírozott Nyámnyila.?Mi van? Hogy kinek az apukája??Én beszélem ezt a nyelvet.?Persze. Én is. Teve teveljeveseven mevegbovolovonduvultávál??Mi van a tevével? Nem értem, amit mondasz.?Pedig ugyanolyan halandzsanyelv, mint amit te beszéltél az előbb.?Én? Dehogy! válaszolt nevetve Nyámnyila. De inkább hallgassuk, hátha megértjük!?Pipijja, pipijja!"