Rainer Maria Rilke (Prága, 1875. december 4. – Valmont,1926. december 29.) a 20. századi német nyelvű költészet egyik legjelentősebb képviselője. Talán legfőbb érdeme a köl-tői nyelv szinte végtelen tökéletesítése volt. Egy ilyen nyelvkihívásait komolyan venni a „magyar Rilke” életre keltésében egyszerre lehetett becsvágya és volt kötelessége a fordítónak. Kötetünk a költő lírai alkotásaiból ad kétnyelvű válogatást. A műveket, hatvankét verset szinte kizárólag keletkezési sor-rendjükben, egyúttal a fő pályaszakaszokat is reprezentálva nyújtja az olvasónak. A könyvet a költői pályát összegző Rilke-levél nyitja, s a fordítói munka műhelytapasztalatait rögzítő utószó, valamint bő jegyzetanyag zárja.***E nagy lírikus legfőbb tette a német vers elsőként való tökéletesítése volt; korának nem csúcsa, hanem magaslata, amelyen át a korszellem haladt. Az egész század költője volt ő, nem egyszerűen napjaié. Rilkét ebben az értelemben neveztem olyan költőnek, aki minket a jövőbe vezet.