Volt már több kísérletem a haiku bemutatására, de könyvben most lépek először a befogadóim elé. Nem azért, mert közeledek a buddhizmushoz, hanem mert óriási jelentőségűnek tartom, hogy vetélkedjek a természettel. Ahogy a világ késztet bennünket gondolkodni, ezért választottam a haikut. Ám nem az a fontos, hogy vizsgáztassam az olvasót, hallgatót, hanem mint húros hangszeren játszó: szeretném, ha a szó hatására rezgés támadna benne. Jusson az olvasó eszébe minden, amit tud, mindaz, amit tapasztalt – legyen így és ezzel gazdagabb. (Árpás Károly)