Nádasdy Ádám nyelvész, költo, mufordító 1998 óta írt verseit gyujtötte kötetbe.A gondosan, de minden feszes pedantériát nélkülözo természetességgel megformált szövegek mutatják, hogy a szerzo milyen otthonossággal mozog a nyelv világában. A verseken átüt az eligazodás, a másik emberhez való lehet-séges viszonyulások feltérképezésének igénye, amely minden bizonytalanság, esetle-gesség ellenére egy pontban fókuszálódik. `Tudtam pontosan, hogy az igazi életcél: kiönteni magamból, mint egy pici edénybol az isteni szeretetet. Mert az vala-hogy Neki jobban tetszik, ha mi egymásra öntögetjük ezt a finom szószt, mint-ha O közvetlenül öntögetné ránk.`