1187-ben, menyegzője napján, a megrökönyödött násznép füle hallatára, az ifjú Esclarmonde nem mond igen-t. Életét Istennek ajánlja és szeretné, ha tiszteletben tartanák a fogadalmát, apja szándékai ellenére, aki a Suttogások uradalmának főura. A fiatal lányt befalazzák a várkápolna tőszomszédságában épített cellába, ahonnan mindössze egy kis rácsos ablak nyílik a külvilágra. Esclarmonde akkor még nem sejti, ki költözik vele a sírkamrába… Az áhított magánytól távol, Esclarmonde az élők és holtak keresztútján találja magát. Cellájából szerteszét suttogja akaratát apja uradalmában, és ez a lehelet a Szentföldig repíti. Carole Martinez szabad utat enged képzelete költői hatalmának, és az álom határvidékén, egyszerre misztikus és testközeli élményre hív. Magával visz sajátos, ábrándos és kegyetlen, megkapó érzékiséggel teli világába. Carole Martinez 1966-ban született. Összevarrt szívek című első regénye számos irodalmi díjat kapott.