A költő pályáját a versek mellett végigkísérte értekező prózája is. Mindezekből ad reprezentatív válogatást a kötet, amelyben Pilinszky aforisztikus tömörségű gondolataival szembesülhetünk élet és halál, kétkedés és hit, tragikum és boldogság, szerelem és szenvedés tárgyköreiben. Szikrázó meglátásai sorra elvezetnek a tények mögötti valóság kitapintásához. „A jótettek javarészt titokban születnek.” „Gyerekkorunkban meg kellene halnunk tudásunk csúcsán, alázatunk magasán, de továbbélünk, foltozgatva és toldozgatva a jóvátehetetlent.” „Információs áradatban élünk mindenki beszél, és senki sem hallgatja meg a másikat.” „Pedig a halállal szemben egyedül a szeretetben bízhatunk.” „A jó ajándék önmagunk egy darabja.” „A világban élő ember nem láthatja Istent. Az Istenben élő ember tisztán látja a világot.”