Robert Merle írói pályája a második világháború után, annak jegyében indult. 1941-ben Dunquerque-nél esett német hadifogságba, ebből az élményből született Goncourt-díjjal jutalmazott belépője az irodalomba, a Két nap az élet. Másodjára nem az áldozatok, hanem a gyilkosok szemszögéből közelített a világégés, ezen belül is az emberirtás borzalmához. Rudolf Lang (a valódi neve Höss volt) auschwitzi táborparancsnok fiktív önéletrajzát írta meg, dokumentumok alapján. 1952-ben, a könyv megjelenésekor még kortárs figura volt a gyerekkorától parancsteljesítésre dresszírozott szürke bürokrata: a szenvtelen hang, melyen Merle megszólaltatja, nemcsak eredeti fogás, irodalmi bravúr, hanem bátor felhívás önvizsgálatra, melyben a szerző példát mutat. A gonosz banalitásáról kiváló elemzések születtek időközben, ennél érzékletesebben megjeleníteni azóta sem igen tudta senki. A könyv magyarul 1955-ben jelent meg először, utoljára 2006-ban adtuk ki. Most új borítóval lát napvilágot.