Paulo Coelhóval – érdekes névazonosság – az egzotikus brazil tengerparton ismerkedik meg a regény hősnője. A magányos nő és a magányos férfi egymásba szeretnek, s az asszonynak – ha csak rövid időre is – megadatik a boldogság nagy élménye. Paulo, kilábalva alkotói válságából, gyönyörű dalokat ír kedvesének. Az egyiknek ez a címe: Lángba borult a tenger. De hamar eljön a búcsúzás pillanata…Egy különös, karakteres család négy generációja jelenik meg a regényben, amely sok országon és két világrészen vezeti át az olvasót.Könnyen olvasható, áradó mese, a korábban már megjelent regény átdolgozott, keménytáblás kiadása."Művész vagyok, de asszony is, egy a hárommilliárdból. Nincs bennem semmi olyan képesség vagy tulajdonság, amit ki lehetne emelni. De szeretem az igaz meséket. Kedvelem, ha mesélnek nekem. A jó történetek aztán nem hagynak békén, álmodom velük. Amíg le nem írom, nincs nyugalmam. Muszáj leírnom. Talán ez a muszáj az ars poeticám: a történetek azért vannak, hogy valaki leírja ők