Amikor hazámra rászakadt a nyomasztó orosz irracionalitás, ösztönös késztetést éreztem, hogy bőségesen merítsek a Nyugat újkorának szelleméből. És úgy találtam, hogy az sehol sincs olyan töményen sűrítve, mint az értelem, humor és fantázia karneváljában, a Mindenmindegy Jakab meg a gazdájá-ban. Hogy minél tovább Jakab és a gazdája társaságában maradhassak, képzeletemben egyre-másra úgy jelentek meg, mint saját színdarabom figurái. Személyes vigaszul írtam meg a Jakab és az urá-t”– mondja bevezetőjében az 1971-ben írt színműve keletkezésének hátteréről Milan Kundera. Darabja Denis Diderot regényének, a Mindenmindegy Jakab meg a gazdájá-nak mesterien szőtt, színesen hangszerelt változata. És mint Kundera leszögezi: „a Jakab és az ura nem átírás: ez az én színdarabom, az én »„variációm Diderot-ra”«, vagy, minthogy csodálat szülte, az én »„hódolatom Diderot-nak”«.