Egy középkorú amerikai férfi a norvég hegyekben egy magányos gyalogtúra közben elesik, és az egyik lába súlyosan megsérül. Mindenkitől elhagyatottan esélye sincs a menekülésre: a halál karnyújtásnyi közelségbe kerül. Ám az utolsó pillanatban megtalálják, és a közeli kórházban szakszerű ellátásban részesítik. Ő azonban sejti, hogy valami mégsincs rendjén. Noha megvan lába, úgy érzi, mintha az nem lenne az övé. A férfi, Oliver Sacks, nemcsak gyakorló ideggyógyász, hanem író is, bizarr neurológiai esetek lejegyzője, aki ezúttal saját könyve, sorskönyve kényszerű főszereplőjévé, a vele történtek hű krónikásává válik. Egy kivételes intelligenciájú és íráskészségű szakember örökíti meg tehát utolsó(nak vélt) órái megrázó élményét, így az idő és az emlékek különös összesűrűsödését, később pedig a lába abszurd elvesztésének, majd előkerülésének megtapasztalását.