„Barócsi Benjámin első kötete a képzelt jövő és jelen összevetése a rideg valósággal. A költő – nagynevű elődeit követve – próbálja beleönteni minden érzelmét és gondolatát egy kötetbe, amely pillanatok ezreiként válik összetett és néha sötét harmóniává. A nyolc ciklus mind egy-egy ismert költő idézetével kezdődik, mintegy megadva a színteret a gondolatoknak. A szerző a beteljesedett és reménytelen szerelem, a hazafiság és az ars poetica témáira rakja rá saját tükrös szemüvegét, amelyben, ha elég jól belenéztünk, megláthatjuk önmagunkat. A műfajok sokszerűsége, a ritmus változatossága és a könnyed szójátékok elérik, hogy mosollyal tekintsünk bele ebbe a görbe tükörbe, tudjunk mindig nevetve szomorkodni és örülni, ahogy csavarodik saját görbe és furfangos történetünk.”Patkó Richárd