„Megengedheti-e magának Móricz Zsigmond, a nemzet nagy írója, hogy egy kis lelenccel, egy kis utcalánnyal hozzák szóba?” – hangzik el Barna Dávid első regényében a kérdés, mely aztán szalonokban, kávéházi asztalok között és garniszállók folyosóin visszhangzik tovább, hogy végül a könyv fiatal szerzőjének személyes családtörténetét is meghatározza. A könyv egyszerre vallomás, korrajz, és képzeletbeli portré egy íróról és szeretteiről, akiket ismerni véltünk – de leginkább se több, se kevesebb, mint egy magyar regény, a kortárs magyar irodalom váratlan felfedezettjének lenyűgöző küzdelme és párbeszéde egy örök klasszikussal.