Az Anyám könnyű álmot ígér című könyv szintetizáló, összegző mű, melyben a műfajok keverése a külső és belső valóság darabjainak kifejezésére szolgál, a valóságdarabokhoz megkeresve a velük leginkább harmóniában lévő kifejezésmódot. Így egy időben olvashatunk regényt, szociográfiát, dokumentumot, visszaemlékezést, személyes vallomást, reflexiót, lírai életképet, önéletrajzi jegyzetet, igaz mesét, kritikát, és önkritikát. A tanító jelleg az Engedjétek hozzám jönni a szavakat-ban is megőrződik, s valóságból táplálkozó fiktív kerete által hangsúlyosabbá válik. Az előbbi az Édesapa sorsának példázatossá tételén keresztül érzékelteti az újjászületés, újrakezdés eszményét, az utóbbi a következő generációk gyötrelmes, mégis felemelő útját, próbálkozásait örökíti meg.