"És látta magát, ahogy elerőtlenedő lábakkal lehull a magánkívül lévő hölgy mellé, s bár majd kiégetik szemét könnyei, melyek egyre elő kívánnak jönni, nem sír. Egyszerűen döbbenten nézi egyetlen kicsi fiát, szeme fényét, ahogy fekszik a hideg betonon, és nem mozdul... Nem sírt... Fájdalma egyszerűen letaglózta. Csak térdelt s a világ megszünt a számára..."