Ha az életünkből oly tragikusan hiányzó humor keresésére adnánk a fejünket, akkor a magyar irodalomban mindenekelőtt Madách Imre segítségét érdemes igénybe vennünk. Az ember tragédiája szerzőjének feltehetően elhisszük:`A komikum s tragikum elve csak egy lehet, a sírás és nevetés nagyon rokon.`A humor mindent lát (akárcsak Isten). A mindenséget ilyen szabadon - mert a humor szabadság! - szemlélő Madách Imre versben fogalmazta meg `tézisét`: Tréfának nézi Isten is e földet, Tréfának ember amit rajt mível. Madách Imre a kor `tudományos` színvonalán írta meg tanulmányát, de a maga kockázatkedvelő, kihívó (`őrült`) humorával - önkínzást eszünkbe idéző témaválasztásával! - saját aesthetikai szintjére emelkedett. Az Egy őrült naplójának prózai párja ez a különös, furcsa esszé - írja a Csintalan Múzsa sorozatot szerkesztő, a válogatást összeállító Szávai Géza a kötet előszavában.