A Magas cé és jobbhorog arról szól, hogy üssünk – és hogy ne üssünk. Hogy mit lehet tenni, ha az ember csak úgy tud énekelni, amikor senki más nem hallja. De leginkább a tizenhárom éves Bartról szól, aki szerint az élet attól egy cseppet sem lesz jobb, ha negatívan állunk hozzá. Pedig neki aztán nincs könnyű dolga: egy öreg, koszos bérházban lakik, csupa fura szomszéddal, és az anyjától sem számíthat sok segítségre... Mellészegődik még a titoktartásra képtelen , de gyönyörű Ada, és Geir, akinek mindig olyan furcsán roggyant a térde. Ez a könyv olyan fontos napok históriája, amelyeken egyszerre történik minden, és utána már semmi sem lesz olyan, mint volt. Felemelő és kegyetlen. Pont mint az élet.