Az író-újságíró országjáró útjainak összegzése ez a kötet, a 2007–2009-es esztendők krónikája – ahogyan ő fogalmaz. A rövidebb-hosszabb történetek: életképek, levélrészletek, egy-egy vissza-emlékezés, s ezeknek főszereplői hétköznapi emberek. Életük példa lehet, elgondolkodtató példa, tanulság akár, mert Fábián Gyula nem véletlenül villantja fel arcukat egy-egy pillanatra. Az elmúlt évek eseményei mindannyiunkat érintettek valamiképpen, akik magyarok vagyunk, s a kötetben olvasható írások hősei ugyanolyanok, mint mi, akik olvasunk róluk. Fájdalmaik, örömeik ismerősek, sorsuk talán itt-ott hasonlít is az olvasóéra, de semmiképpen sem idegen tőle. Mintha valóban rólunk szólna egyik-másik történet.