A Klara nemet mond naplóformába öntött beszéletések fűzére, amelyből döbbenetes erővel rajzolodik ki a 20.század legnagyobb büntettének egész ember- és lélekpusztitó iszonyata.Sógrnője, aki naplójában megörökíti Klara auschwitzi visszaemlékezéseit, nem ismer rá egykori szívbéli barátnőjére, bátyja imádott feleségére: a kedves,gyöngéd és vidám természetű Klarát az átélt szörnyűségek dermedt lelkű és szívű teremtéssé változtatták.Látni sem akarja hároméves tündéri kislányát, nem hajlandó régi barátaival találkozni, megtagadja a francia ellenállásban résztvevő és a Gestapó által kivégzett férjét, és felszámolva párizsi életének minden vonatkozásait, végleg búcsut mond Európának. Benső lényegét a könyv utolsó mondata fogalmazza meg: KLARA AKÁR AZ ÜRES LAP. Egyszer talán még teleíródik, de lehet, hogy örökre üres marad.A holokausztról szóló tengernyi mű között kevés akad, amely ilyen megrázóan ábrázolja Auschwitz lélekgyilkos természetrajzát.