A százéves Weöres Sándort köszönti a kötet. A fiatalabb pályatárs, Fenyvesi Félix Lajos tiszteleg a mestere előtt. Ahogy költőnkre az ábrázolás érzékletessége, pontossága, a képzelet szárnyalása volt jellemző, úgy tölti meg lapjait élet és halál, a gyönyörű-fájó létezés kérdéseivel a szerző.Versek, esszék, riportok idézik a költőt. Közös gondolatok villannak egymásra, régi motívumok kapnak új formát, hiányzó drámák fogalmazódnak meg. Mintha Fenyvesi verses leveleket küldene az égi ösvényeken bolyongó, csillagpor-lepte vándornak.Itt sem hiányoznak az ötletek, játékos megoldások és tragikus emlékezések, groteszk és mulatságos üzenetek. A kis falu, Csönge örök fénybe emelése!Hódolat ez a könyv a mester előtt, úgy, hogy Fenyvesi Félix Lajos megőrzi saját hangját. A világirodalom legnagyobbjai közé sorolja Weöres Sándort, akihez hasonló talán újabb száz év múlva születik.