A moldvai csángó magyarok a XIV. századtól a XVIII. századig különböző történelmi okok miatt újabb és újabb csoportokban települtek a Kárpát-medencéből mai lakóhelyükre, a hegylánc túloldalára, a Szeret és a Prut folyó által határolt területre. Itt aztán a magukkal hozott termelési hagyományaikat moldvai és balkáni hatások formálták, miközben napjainkig megőrizték annak több archaikus elemét. Tudományos szempontból fontos tehát, hogy feltárjuk és bemutassuk a moldvai csángók által használt földművelési technológiákat, a paraszti gazdaságok eszközkincsét, belső rendszerét, a vetésszerkezet alakításakor érvényesülő szempontokat, valamint a parasztság értékrendjét, gazdálkodásának ökonómiáját. E könyv szerzője a csaknem fél évszázados moldvai gyűjtőmunkája során folyamatosan rögzítette a szántóföldi növénytermesztésre vonatkozó ismereteket, ma már jórészt pótolhatatlanul feledésbe merült anyagot őrizve meg magnószalagjain, céduláin. Nemcsak az eredeti gyökereket és a székelység felől érke