A fejlett iparosodás hiánya néha pozitívumként értékelhető. Erről győződhetünk meg, amennyiben e kis könyvet kézbe fogjuk. Erdély területén a kályhagyárak hiánya miatt a kályhakészítésnek olyan gazdag háziipara alakult ki, amely formagazdagságával, változatos ornamentikájával fontos helyet foglal el Európa nép- és iparművészetében. A szerző e kötetben nyolcvan erdélyi település csempekészítő hagyományait tárja fel levéltári és szakirodalmi források alapján, és több száz rajzzal, fényképekkel szemlélteti azokat a csempéket és jellegzetes kályhaformákat, amelyek ezekben a központokban készültek. A céhek és ipartársulatok, „kontár” falusi műhelyek és kísérletező, újító mesterek termékei nem pusztán szépek, de technikailag is olyan leleményesek, hogy a modern fűtéstechnikai megoldásoknak is ötleteket nyújthatnak.