Ki volt e kimagaslóan tehetséges művész? Életrajza homályos, a XIV. századi Magyar Királyságban működött, két fennmaradt portréja miatt vált a középkori magyar festészet legtöbbet emlegetett művészévé. Egyik portré feliratszalagján radkersburginak nevezi magát, vezetékneve, az aquila /sas/ Jézus kedves tanítványára, az evangélista Szent Jánosra utal, akinek attribútuma a keresztény szimbólumrendszerben a sas, s aki valószínűleg a festő védőszentje volt. Gózon Imre (1828–1918) szentgyörgyvölgyi református kántortanító fölfedezésének köszönhetően ismerte meg őt a világ a Zala vármegyei Toronyhely, Bántornya, illetve Velemér középkori templomának freskóiról. A falképek óriási revelációt keltettek művészi és tudományos berkekben. A képek tematikáját és egyháztörténeti hátterét feldolgozó szerzőpáros tanulmánykötetét Mózer Zoltán fotói teszik kivételesen értékessé.