A mai, árnyaltabb ismerettel bíró szemlélő jól látja a német késő gótika legnagyobb mesterének művein az északi gyökerek és az itáliai stílus között feszülő ellentétet. Nürnbergben készült grafikái, fa- és rézmetszetei a szenvedély és tökéletes forma alig fölülmúlható remekei. Korának egyedülálló tájképakvarelljei mellett az olasz reneszánsz hatását mutató, oldottabb, szabadabb színvilágú oltárképek, portrék és önarcképek tették már saját korában is elismert művésszé. Festményein és grafikáin kívül művészetelméleti írásai, a kor vezető humanistáival folytatott levelezése és feljegyzései tanúsítják a 15-16. századi művészetben betöltött úttörő szerepét.Az előszót Giorgio Zampa írta, a kritikákat és a dokumentációt Angela Ottino della Chiesa állította össze.