Könyvében a szerző részletesen bemutatja Illés Béla magyar kommunista író, lapszerkesztő két történelmi tárgyú kitalációját: az egyik szerint I. Péter cár katonákkal, ágyúkkal és pénzzel támogatta II. Rákóczi Ferenc szabadságharcát; a másik a valóságban soha nem létezett, állítólag az 1849-es magyarországi cári intervencióval szembeforduló és ezért kivégzett Alekszej Guszev százados és társainak története volt. E valótlanságokat a szerző többféle eljárással (így például kitalált dokumentumokra történt hivatkozással, ezek idézésével) igyekezett hitelesíteni a közönség számára. Az 1940-es évek közepén megalkotott fikcióknak a „szovjet–magyar barátság”-ot kellett történelmileg megelőlegezniük, legitimálniuk. Illés és munkatársai tevékenysége nyomán a két eset széles körben ismertté vált: bekerültek magyar történettudományi munkákba, iskolai tananyagokba, sőt az 1940–1950-es évek fordulóján Guszev kapitány nevét utcák viselték Budapesten; ugyanitt emléktábla „örökítette meg” a képzelet ter