"A százados úr csendes, jó humorú ember volt, aki jóformán egyáltalán nem törődött a politikával. Az első világháború kitörése előtt nyugodt jómódban élte a Pajzán Farsangnak becézett békeévek mindennapjait. Úgy élt, mint a többi budai polgár. Úgy élt, mintha az aranykor évei sohasem érnének véget.Mi vehette rá ezt a kedélyes embert arra, hogy néhány évvel később egy zászlóalj felszereléséhez elegendő hadiarzenált rejtegessen a házában? Minek kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy ez a mókamester hírében álló, jó humorú úriember szembeszálljon az antant katonai ellenőrző bizottságával, a pestiek által megvetően „szaglászó bizottság”-nak nevezett testülettel?"