Közkeletű vélekedés, hogy Kosztolányi egész pályáját végigkísérte az Ady árnyékával való küzdelem, s Az írástudatlanok árulása. Különvélemény Ady Endréről című, 1929-ben publikált vitairatában,illetve pamfletjében csak azt foglalta össze, amit mindig is gondolt Adyról. Le akarta taszítani költőtársát arról a magaslatról, ahová a kultusz röpítette, s elégtételt próbált venni a sérelemért, amelyet pályája elején elszenvedett tőle. Nem kevesebb,mint nyolc cikke előzte meg írását, amelyekben eltérően értékelte költőtársát. Nincs okunk feltételezni, hogy kizárólag 1929-ben mondta volna el igazi véleményét. Miért ne változtathatta volna meg álláspontját, egyszer-másszor visszatérve korábbielképzeléseihez?A magyar irodalmi élet egyik máig eleven botrányáról van szó e kötetben, amelyről már rengeteget írtak, sok indulattal, de kevés tárgyismerettel. A kötetben a szerző gondosan körüljárja a témát: Kosztolányi Dezső viszonyát Adyhoz, pontosabban ahhoz, amitAdy jelentett, különösen amikor széles