A 16-17. századi költészettörténetről, a (szinte mindenki által másként meghatározott) história műfajelméleti kérdéseiről, az első históriás énekgyűjtemény, az ún. Hoffgreff énekeskönyv titkairól, a bibliai tárgyú epikáról, Farkas András, Dézsi András, Batizi András műveiről, a Kodályt is megihlető Psalmus Hungaricus néven ismert zsoltár szerzőjéről, Bogáti Fazekas Miklós Psaltériumáról és Tinódi Lantos Sebestyénről szóló monográfia. Különös értéke, hogy új megközelítésben tárgyalja a 16-17. századi epikát, újszerűen közelíti meg a korszak mediális viszonyait, megmutatja hogyan nézhetett ki, hogyan hangozhatott e műfaj azelőtt, hogy a nyomtatás megmerevítette volna.