Mizser Attila tanulmánykötete a huszadik század második felének magyar prózáját az apokaliptikus hagyomány és beszédmód szempontjából értelmezi. A vizsgált művek más-más módon illeszkednek ebbe a kontextusba, eltérő tematikus, strukturális, narratív, retorikai, szövegalkotási sajátsosságok mentén hajtják végre az apokalipszis (azaz a „felfedés”, a „leleplezés”)gesztusát. A szerző változatos szempontrendszert alkalmazó, ötletgazdag, innovatív elemzéseit filozófiai, teológiai, történelmi és médiumelméleti narratívák, valamint a cyberpunk animációs film kontextusát árnyalják.