A szöveggenetika az írás folyamatát rekonstruálja és elemzi: a kéziratokban mozgásban lévő szöveg mintájára mozgásban lévő elméletnek és szövegmegközelítési módnak nevezhetnénk, amely saját szövegvizsgálati módszerrel és kiadási gyakorlattal rendelkezik. Ez a könyv e több tudományággal és az irodalomtudományon belül is számos területtel szoros kapcsolatban álló irányzat kritikai bemutatására vállalkozik, azt remélve, hogy eredményei és kérdésfeltevései nemcsak az elméleti kérdések és az irodalomtudományi nóvumok iránt fogékony egyetemi hallgatók és tanárok, hanem néhány kalandvágyó olvasó figyelmére is számot tarthat. A monográfia két részre tagolódik: első, elméleti részében megkíséreli felrajzolni azoknak a változásoknak a sorozatát, amelyek közrejátszottak a szöveggenetika létrejöttében, hozzájárultak elméletének és gyakorlatának alakulásához, és talán meghatározhatják jövőjét is. A szövegről alkotott hipotézisei már ma is ösztönzően hathatnak az irodalomelmélet alakulására, szövegk