A bécsi döntés után Teleki Pál miniszterelnök fontosnak tartotta, hogy az 1935 óta működő KALOT-mozgalom vezetői (P. Kerkai Jenő, P. Nagy Töhötöm, Ugrin József) Észak-Erdélyben is indítsanak népfőiskolát. Választásuk – nem véletlenül – Csíksomlyóra esett. És a kegytemplom közelében 1941 telén már beindult az oktatás, igaz, még csak „kölcsönépületben”. Telekinek arra is volt gondja, hogy az igazgatói teendőkkel megbízott Magyar Ferenc tekintélyes erdélyi személyiséget nyerjen meg a népfőiskola ma is látható épületének a megtervezésére. Kós Károly szívesen felvállalta a munkát, és mindjárt kikötötte: az építkezési anyagokat helybeli vagy környékbeli vállalkozók fuvarozzák. Abban is megegyeztek, hogy a munkavezetést Ferencz S. Imre (1909–1967) csíkpálfalvi építőmesterre – Ferenczes István költő édesapjára – bízzák. Kós ajánlatára az igazgatónak sikerült az ügynek megnyernie Szervátiusz Jenőt, aki a fiával, Tiborral rövidesen leköltözött Somlyóra. Szervátiusz a faragóművészetet oktatta, M