A szerző Galeotto Marzio (1424 k.–1494 k.) itáliai humanista, filozófus két művének elemzésére vállalkozott. A Lorenzo de’ Medicinek ajánlott De doctrina promiscua című traktátus asztrológiai, csillagászati, orvosi-asztrológiai, szexualitástörténeti, fiziognómiai tárgyú fejezeteinek vizsgálatával a kutatás korábban csak elenyésző mértékben foglalkozott. Megközelítésmódját tekintve a könyv az irodalom- és eszmetörténet, valamint a tudománytörténet szempontrendszereinek metszéspontjain helyezhető el. A De doctrina promiscua multidiszciplináris olvasata segítségével közelebb kerülhetünk annak a megértéséhez, hogy milyen szerepet töltött be az asztrológia és az asztrológiai orvoslás a középkor és a reneszánsz korszak határán élő, alapvetően arisztoteliánus értelmiségi világképében, illetve a könyvben tárgyalt további témák és toposzok hogyan vonatkoztathatóak a korabeli politikai elit önreprezentációjára. A kötet utolsó fejezete Galeotto Marzio Mátyás királynak kiváló, bölcs, tréfás mondás